Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye
Nyomtatott segédletek Cselényi István, Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspökség Levéltára, in A levéltári forráskiadás; Az egyházi levéltárak: A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén: Kaposvár, 1981, szerk. Bán Péter, Budapest, 1983 (Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei, 1), 113-115. Janka György, A Magyar Görög Katolikus Egyház levéltári anyagai, in Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete Konferenciája: Nyíregyháza, 1997. augusztus 27., szerk. Janka György, Nyíregyháza, 1998 (A Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspöki Levéltár kiadványai, 2), 135-139. A hajdúdorogi főesperesi levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1562-1818, ford. Lakatos László, szerk. Dudás László, Nyíregyháza, 1999 (A Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspöki Levéltár kiadványai, 3). Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa 8: A Váci Egyházmegye térképei, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye térképei, összeáll. Dóka Klára, munkatársai Dudás Bertalan, Varga Lajos, Budapest, 1991 (Magyarországi egyházi levéltárak térképei, 11).
- A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye a nemzetiségi ellentétek célkeresztjében - Repository of the Academy's Library
- Együttműködési megállapodást kötött a hajdúdorogi és a nagyváradi görögkatolikus egyházmegye | Magyar Kurír - katolikus hírportál
A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye a nemzetiségi ellentétek célkeresztjében - Repository of the Academy's Library
Terdik Sebestyén kifejtette, hogy az önálló egyházmegyei státus megszerzését a 19. századi magyar politika akadályozta, mert a görögkatolikusok a magyar liturgiai nyelvet használták, holott a hatalom kisebbségként kezelte őket. Az olasz nyelvű nemzetközi konferencián az előadók azt vizsgálják, hogy milyen politikai és kulturális erőviszonyok indították 1912-ben I. Ferenc József császárt, az Osztrák-Magyar Monarchia fejét és X. Piusz pápát az első magyar bizánci rítusú egyházmegye megalapítására - mondta a kulturális referens az MTI-nek. Előadást tart Andreas Gottsmann neves vallástörténész Bécsből, a magyar gyökerű Spannenberg Norbert, a monarchia népeinek kutatója Lipcséből, Véghseő Tamás vallástörténész, a nyíregyházi Görögkeleti Teológiai Főiskola rektora, Ovidiu Horea Pop történész, nagyváradi pap és Terdik Szilveszter művészettörténész a budapesti Iparművészeti Múzeumból. Este Liturgia és művészet – Mai magyar ikonok címmel kiállítás nyílik az akadémián mintegy 100 ikonból és liturgikus tárgyból.
A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye centenáriumát. A bélyegképen a Máriapócsi Görögkatolikus Kegytemplom Könnyező Istenszülő ikonja, Kisleghi Nagy Ádám Pantokrátor c. alkotása, a magyarországi görögkatolikus egyház megalapításáról rendelkező Vatikáni Bulla részlete, valamint a Hajdúdorogi Görögkatolikus Templom ikonosztázion részlete található. A négy képet a Magyarországi Görögkatolikus Egyház szimbóluma köti össze, a kompozíciót a Vatikáni bullát is díszítő ornamentikás széldísz egészíti ki. Az alkalmi borítékon a hajdúdorogi templom mennyezeti freskója (Puskás László alkotása), az alkalmi bélyegzőn pedig egy 1859-es ábrázolású templomsziluett látható. A centenáriumi újdonság Laczkó Anita grafikusművész tervei szerint az Állami Nyomdában készült. A magyarság már a népvándorlás évszázadaiban kapcsolatba került a bizánci kereszténységgel, a hittérítést is a keleti szertartású hittérítők kezdték. A IV. Lateráni zsinat után a bizánci kereszténység háttérbe szorult, de a XVII.
A magyarság már a népvándorlás évszázadaiban kapcsolatba került a bizánci kereszténységgel, a hittérítést is a keleti szertartású hittérítők kezdték. A IV. Lateráni zsinat után a bizánci kereszténység háttérbe szorult, de a XVII. századból fennmaradt imádságok és énekek is tanúsítják a folytatólagos továbbélést. 1868. április 16-án ötvenkét magyar görögkatolikus egyházközség képviselői országos kongresszust tartottak, ahol kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és önálló egyházmegye felállítását. Ennek eredményeként I. Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Külhelynökséget és 1898. június 8-án megalakult a Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága. Az Egyházmegyét 1912. május 6-án I. Ferenc József alapította, Christifideles Graeci kezdetű bullájával Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizálta, a Magyar Országgyűlés pedig az 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az egyházmegyéhez 162 parókia tartozott, ami a trianoni békekötést követően kevesebb, mint felére csökkent.
Együttműködési megállapodást kötött a hajdúdorogi és a nagyváradi görögkatolikus egyházmegye | Magyar Kurír - katolikus hírportál
A tárgyak nagy része a Hajdúdorogi Egyházmegye templomaiból származik és az utolsó 30-40 évben készült, az ikonokat fatáblára festették és magyar vonatkozású ábrázolások is vannak köztük, mint például a boldoggá avatott Romzsa Tódor görögkeleti püspök. A tárlat kurátora Terdik Szilveszter. A nap zárásaként Musica Sacra Bizantina címmel a Szent Efrém Férfikar ad koncertet Bubnó Tamás vezényletével a Római Magyar Akadémián. A férfikar egy nappal később, péntek este a római Szent Atanáz-templomban lép fel - tette hozzá a kulturális referens. - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A Miskolci és a Nyíregyházi Egyházmegyét egyúttal a Hajdúdorogi Metropolitai szék szuffragáneusává tette. Három évvel később, 2018. április 7-én, Ábel atyát a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé nevezte ki Ferenc pápa, ünnepélyes püspökszentelését nyíregyházi a Szent Miklós-székesegyházban május 10-én tartották. Ferenc pápa 2016. január 30-án pontosította a metropólia egyházmegyéinek határait. A Miskolci Egyházmegye területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye egész területe. A Nyíregyházi Egyházmegye területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területe. A Hajdúdorogi Főegyházmegye területe pedig az előbbiekben említett keleti és északi megyék kivételével a többi 16 megye és Budapest területe. Egyházmegyénk területén a középkorban még lehettek bizánci szertartású szerzetes közösségek. Ezt a régi utat nagysokára találtuk meg. Jelenlegi metropolitánk és megyéspüspökünk korábban hosszú éveken át Dámócon élt monostorban. 2016-tól pedig Sajópálfalán élnek és imádkoznak a Kenethozókról elnevezett női monostor nővérei.
Bélyeg készült a hajdúdorogi egyházmegye centenáriumára Szerző: | Közzétéve: 2012. 02. 23. 13:39 | Frissítve: 2012. 21:00 Hajdúdorog - A Magyar Posta által kibocsátott alkalmi bélyeg köszönti a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye alapításának századik évfordulóját. A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával tiszteleg a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye centenáriuma előtt. A bélyegképen a Máriapócsi Görögkatolikus Kegytemplom Könnyező Istenszülő ikonja, Kisleghi Nagy Ádám Pantokrátor c. alkotása, a magyarországi görögkatolikus egyház megalapításáról rendelkező Vatikáni Bulla részlete, valamint a Hajdúdorogi Görögkatolikus Templom ikonosztázion részlete található. A négy képet a Magyarországi Görögkatolikus Egyház szimbóluma köti össze, a kompozíciót a Vatikáni bullát is díszítő ornamentikás széldísz egészíti ki. Az alkalmi borítékon a hajdúdorogi templom mennyezeti freskója (Puskás László alkotása), az alkalmi bélyegzőn pedig egy 1859-es ábrázolású templomsziluett látható. A centenáriumi újdonság Laczkó Anita grafikusművész tervei szerint az Állami Nyomdában készült.
◊ 2009. 1. 22 A Hajdúdorogi Egyházmegye története A 17. századtól nyomon követhetően az Alföld keleti részén bizánci szertartású, de magyar nyelvet használó keresztények is éltek, akik fölé a katolikus egyházzal 1646-ban egyesült munkácsi püspökök igyekeztek joghatóságukat kiterjeszteni. A magyar görögkatolikusok számára a 18. század végén magyar nyelvű liturgikus könyvek is készültek, de azok használatára Róma nem adott engedélyt. 1868-ban emiatt 52 magyar egyházközség képviselői ismét kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és egy önálló magyar bizánci rítusú egyházmegye felállítását is. Kérésük nyomán 1875-ben megalakult a Munkácsi Egyházmegye 33 magyar ajkú parókiáját magában foglaló Hajdúdorogi Külhelynökség, bár a magyar liturgikus nyelv használatát a Szentszék 1896-ban kifejezetten megtiltotta. Az 1898-ban létrehozott Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottságának azonban sikerült elérnie, hogy I. Ferenc József király, illetve X. Szent Piusz pápa létrehozta számukra a Hajdúdorogi Egyházmegyét.
- Adaptivego paplan és párnaszett
- Diófalevél káros hatása
- Toyota Avensis vonóhorog hirdetések | Racing Bazár
- Pedálos traktor utánfutóval
- Dr. Kiss Péter: Magyar zsidó orvosok – Ab Ovo Könyvkiadó
- Mellbimbón pattanásszerű elvátozás | Weborvos.hu
- Miskolci Egyházmegye – Szikszói Görögkatolikus Parókia
- Bajai tv élő adás
A templomi gyűjtések egy része is már közös célt szolgált. XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én püspök exarchává nevezte ki Dr. Orosz Atanáz szerzetespapot, és az Exarchátus területét a Zempléni főesperesség (huszonkilenc hajdúdorogi egyházmegyés parókia) átcsatolásával megnövelte. A kinevezett püspök szentelése 2011. május 21-én volt Miskolcon, a Búza téri görögkatolikus székesegyházban. A szentelést Cyril Vasil' érsek, a Keleti Kongregáció titkára, Ján Babjak eperjesi érsek-metropolita és Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök végezte a többi jelenlévő püspökkel együtt. Őszentsége Ferenc pápa hazai görögkatolikusságunknak 2015. március 19-én megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat, a Görögkatolikus Metropóliát – három egyházkormányzati egységgel. A Hajdúdorogi Főegyházmegye főpásztorává Kocsis Fülöp metropolitát nevezte ki. A Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte. A Miskolci Egyházmegye első megyéspüspöke Orosz Atanáz püspök lett. A Hajdúdorogi Egyházmegyéből leválasztotta a Nyíregyházi Egyházmegyét, melynek ideiglenes kormányzójává Orosz Atanáz püspököt, majd október 31-én apostoli kormányzójává P. Szocska A. Ábel OSBM szerzetest nevezte ki, a Hierarchák Tanácsának tagjaként.
A történelmünkre visszatekintve érdekes látni, hogy míg egyházközségeink közel egyötöde 1649 előtti alapítású, illetve majdnem háromötöde 1818 előtti, de az utóbbi 100 évben alapították parókiánk 40%-át. A bányászat, a nehéz- és vegyipar erőteljes fejlődése kapcsán Miskolc és környékének fejlődése emberek tízezreinek változtatta meg lakóhelyét. Új közösségeink születtek a megnagyobbodó és részben új településeken. Átalakult vidékünk lakossága, és átalakult híveink életvitele is. Az átalakulás folytán Kocsis Fülöp püspök kormányzói tevékenysége idején már a Borsod-Abaúj-Zemplén megye egész területén és az Eger környékén élő görögkatolikusok is meg lettek szólítva a miskolci szerveződésű programok szervezésekor. Az Exarchátus és az Egyházmegye közötti határ kezdett sokak szemében szinte csak jelképessé válni. Az Exarchátusnak – a szigorúan vett területén kívül – Miskolcon lett óvodája, iskolája, egyetemi lelkészsége, irodája… Közösen ünnepeltünk Sajópálfalán, hittanosainknak közös rendezvényeket szerveztünk, az exarchátusi pócsi zarándoklatok is "borsodivá" váltak.